Fogalomtár

Az antikrisztus görög, keresztény fogalom. Az „ellen”, a „valamivel szemben”, jelentésű anti, és a „Felkent” (Messiás) jelentésű Krisztus összetétele. Jelentése körülbelül „Krisztus ellenfele, ellentettje", mely a jelen korunkat, a modern, kapitalista társadalmakat jellemzi és hatja át.

A homeosztázis görög eredetű szó, az élettan egyik legfontosabb alapfogalma. Jelentése „hasonló állapot”. Az élő szervezetek egyik legfontosabb jellemzőjének számít, a belső környezet dinamikus állandóságát jelenti, vagyis az élő szervezetnek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják.

A görög hitregékben az elbizakodottság fogalmának megszemélyesítése. Az istenek kegyetlen szigorral büntették a halandókat, akik gőgjükben velük vetélkedni merészeltek vagy elhanyagolták a nekik kijáró áldozatot. A hübrisz ókori görög fogalom, amelyet leginkább a gőg, elbizakodottság szóval szokták fordítani. Eredetileg túlkapást, áthágást jelöl, másvalaki szférájába ártva behatolást jelentett. A klasszikus Athénban azonban konkrét büntetőjogi fogalom is volt: az olyan erőszakos cselekedeteket jelölték vele, amelyek célja kizárólag az áldozat megszégyenítése és megalázása volt, a saját felsőbbrendűség kimutatásáért. Erkölcsileg a legnagyobb bűnt jelentette: azt a bűnt, hogy az ember elfeledkezik az istenek elsőségéről, és önmagát hiszi mindenhatónak. A túlvilági lét szempontjából a vallási hagyomány szerint két morális választási lehetőség létezett: a szophroszüné azaz a jámborság erénye szerint élő ember túlvilági boldogságra számíthatott, ha viszont a hübrisz határozta meg magatartását, része az alvilági szenvedés lett. Istenek közül Nemeszisz, a megtorlás istennője legfőképpen ezt büntette.

Egy adott szó másodlagos, átvitt értelmű mellékjelentése.

A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok felépülnek.

Egyházi szertartáshoz tartozó, egyházi szertartáshoz kapcsolódó.

A "mescalito" fogalma a meszkalin, peyote kaktuszból származik, és használata spirituális vagy szakrális jellegű a különböző őslakos kultúrákban. "Mescalito" gyakran egy szellemi vagy mitikus lényként jelenik meg, amelyet a peyote használói tapasztalnak vagy érzékelnek a hallucinációk során. Carlos Castaneda, egy híres antropológus és író, műveiben ugyancsak gyakran említi Mescalitót, mint egy szellemi tanítót vagy vezetőt, akivel az ember találkozhat a peyote hatása alatt. A Mescalito tehát egy spirituális vagy mitikus entitás, amely a peyote használatával kapcsolatos élmények során jelenik meg.

A metafizika mint filozófiai rendszer olyan szellemi princípiumból indul ki, amely a létező világ felett áll, az érzékszerveink számára hozzáférhetetlen, és csak spekulatív módon, az absztrakt logika (a priori) révén ismerhető meg. Ebben az értelemben megfelel az objektív idealizmus kategóriájának. Lényegében az a filozófiai ág, ami a világot nem a fizikai (tapasztalati) oldaláról vizsgálja, hanem az érzékszervekkel fel nem fogható részeit (halál, lélek, stb.).

Filozófiai, ismeretelméleti fogalom, a megismerő-cselekvő alannyal, vagyis a szubjektummal szembenálló létező, amelyre a megismerés vagy cselekvés irányul. Alany és tárgy feszültségét különösen az újkori gondolkodás élezte ki, de a probléma már korábban fölmerült: vajon a megismerőben születik-e meg a világ, vagy az tőlünk függetlenül, „tárgyilag” fennáll.

Metafizikai értelemben minden cselekvésnek, a gondolkodásnak és a megismerésnek hordozója, ami mindennek alapul szolgál.